Bár még októberben is arról írtunk, hogy az év végéig már nem kell tartanunk jelentős élelmiszerár-drágulásról, a statisztika most ennek ellentmond. Amit pedig a boltokban tapasztalunk, az még inkább.
Ahogy arról korábban írtunk, az aszályos nyár után látványosan kilőttek a termelői árak, de az MBH elemzői szerint sem a hazai kiskereskedelmi forgalom, sem pedig a fogyasztás nincs olyan helyzetben, hogy érdemi áremelkedésre lehetne számítani. Az októberben még csak 3 százalékos élelmiszer-infláció szerintük bőven belefér a toleranciahatárba, és ennél többre az év végéig már nem is számítanak.
Ennyit drágultak az élelmiszerek
Ehhez képest a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat és 0,5 százalékkal az előző havikat. Az infláció megugrásához pedig jelentősen hozzájárultak az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben dráguló élelmiszerek.
Ezek ára éves szinten – tehát 2023 novemberéről 2024 novemberére – 4,9 százalékkal nőtt, és érezhetően decemberben sem állt meg az áremelkedés. A liszt 39,3, a tej 16,6, a csokoládé és kakaó 12,8, a gyümölcs- és zöldséglé 11,7, az étolaj 10,1, a tojás 9,8, a vaj és a vajkrém 9,7, az éttermi étkezés 7,9, az alkoholmentes üdítőitalok pedig 6,3 százalékkal drágultak meg tavaly novemberhez képest. Igaz, akad, ami olcsóbb lett a termékcsoporton belül: a száraztészta ára 6,4, a cukoré 5,8, a margariné pedig 2,7 százalékkal csökkent.
Ennél is aggasztóbbnak tűnik, hogy míg hónapról hónapra, vagyis októberről novemberre átlagosan 0,5 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, az élelmiszerek ennél nagyobb ütemben, átlagosan 0,9 százalékkal drágultak. Ezen belül a tojás 11,9, a gyümölcs- és zöldséglé 3,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3, az alkoholmentes üdítőitalok 2,8, a tejtermékek 1,7, a sertéshús 0,7, a liszt 0,5 százalékkal kerül többe. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy közben a cukor 3,7, az étolaj 1,7, a tej pedig 0,3 százalékkal kevesebbe került. Ahogyan a KSH grafikájából látszik, június óta folyamatosan gyorsul az élelmiszerek áremelkedése itthon. Az akkori 1,1 százalék novemberre elérte a 4,9 százalékot, és ha bemegy az ember a boltokba, leesett állal fogja tapasztalni, hogy egyelőre nem állt meg a drágulás, sőt! Kezdjük magunkat úgy érezni, mint a tavalyi év első felében.
Néhány termék árszínvonala meglepő, de még nem szálltak el az árak
Hasonló bolti élményekről számolt be Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint egyes termékeknek valóban meglepően megemelkedett az árszínvonala. Ilyen például a narancslé, a trappista sajt, aminek 2 500-3 000 forint lett kilója, a tojás, ami 90 forintba kerül, de a rendelkezésre álló, novemberi statisztikai adatok akkor is csak 4,9 százalékos átlagos drágulást jeleznek, vagyis nem beszélhetünk az árak elszabadulásáról.
Vannak termékek, amiknek az árára az exportkereslet hat. Ilyen a 29-30 százalékkal megdrágult tojás vagy a 30 százalékkal drágult trappista. Az importtermékek árát pedig egyértelműen húzza felfelé a gyenge forint.
– Tavaly 384 forint volt egy euró, most 411 fölé került. Ezért fizetünk sokkal többet a már említett narancsléért is – mondta a szakember.
Hozzátette: tavaly november óta jelentősen drágultak a tejtermékek, vagy 22 százalékkal kerül többe a csirkemellfilé, egy csomó terméket viszont olcsóbban vehetünk meg. A téliszalámi például átlagosan 14, a virsli 10, a cukor 9, a sertészsír pedig 13 százalékkal kerül kevesebbe, mint 2023 novemberében.
Nem a boltokban történik!
Mégis, miért érezzük, hogy megint csak kapkodjuk a levegőt a boltban? Az OKSZ képviselője szerint a forint gyengülése, az aszály és az árstop, valamint a kötelező akciózás kivezetése is szerepet játszhat az inflációban, néhány termék árszínvonalára pedig érzékenyebben reagálnak a vevők. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem szezonális jelenségről van szó.
– A boltok nem drágítanak decemberben, mivel nagyon erős és kemény a verseny az élelmiszer-kiskereskedelemben – húzta alá a szakember.
Mindezt adatokkal is igazolta. Példaként a sertéshúst és a virslit hozta, amiket tavaly októberben 1890/ 3 300, novemberben 1860/ 3 300, decemberben pedig 1870/ 3 130 forintos áron lehetett kapni. Vagyis annak ellenére sem lettek drágábbak év végére, hogy tipikus ünnepi hozzávalók.
